Gyékényes

Somogyország déli határvidékén, közel Horvátországhoz fekszik Gyékényes. A Duna-Dráva Nemzeti Park csodálatos környezete öleli körbe az ezer lelket számláló falut. A tájvédelmi körzethez tartozik Gyékényes egyik híressége, a bányató, ismertebb nevén a Kotró. A kavicságyon nyugvó tiszta, azúrkék vízfelület impozáns színfoltja a környéknek. Míg régebben bányászuszályok váltották egymást a felszínen, s termelték az építőanyagot a mederből, ma már csak elvétve látni egyet-egyet a 340 hektáros tavon.

Bár a feldolgozó továbbra is üzemel, a munkagépek helyét a pihenni vágyó turisták veszik át. A parton egymást érik a vízbe lógó stégekkel egybeépített hétvégi házak, s négy látványos panzió is épült a nyaralni vágyók számára. Az ő kényelmüket szolgálja a kemping is, ahol lakókocsi-, és sátorhellyel valamint faházakkal is a vendégek rendelkezésére állnak.

A folyamatos kotrásnak köszönhető, hogy a tó egyre mélyül, átlagosan hat méter, ám helyenként a harminc méterre lévő fenék sem ritka. A kavicsrétegen megszűrt víz különösen tiszta, ezért a búvárok egyik kedvelt helyévé vált Gyékényes. Rendszeresen versenyek, országos-, sőt világbajnokságok helyszíne. A közelmúltban a régi búvárbázist megvette egy vállalkozó, s már építi is a faházak között a látványos, félkör alakú, terasszal, vízre néző szobákkal és étteremmel, kikötővel rendelkező főépületet.

Gyékényes másik büszkesége a környezetének élővilága. A területre az 1990-es évek közepéig csak külön engedéllyel lehetett belépni, mivel az a határsáv része volt. A vasfüggöny lehullása után enyhültek a szabályok, 1996-ban pedig a Duna Dráva Nemzeti Park részévé nyilvánították a területet. A fél évszázada tartó szigorú szabályok segítették elő az eredeti ökokultúra fennmaradását. Megtalálható itt a máshol ritkaságszámba menő mocsaras láperdő, mint például a Lankóci erdő, melyet a keményfás ligetek szép állománya alkot. A helybélieknek megszokott látvány az olyan botanikai ritkaság is, mint a kockás liliom, a borostás sás, a lápi csalán, a tavaszi és nyári tőzike, vagy a nyugati csillagvirág. A háborítatlan környezetben szívesen rak fészk et az ember által lakott helyeket amúgy kerülő fekete gólya. A vidék nemcsak védett növényekben gazdag, hanem vadban is, éppen ezért előszeretettel keresik fel a vadászok. 

A szomszédos zákányi dombokon zamatos szőlő terem, borospincékben érik a jófajta bor, míg Őrtilos felé a gyertyános-tölgyesek és bükkösök élővilágában valamint a Látó- és a Szentmihályhegyi csodálatos kilátásban gyönyörködhetnek túrázók. A közeli Csurgó városában a jeles magyar költő, Csokonai Vitéz Mihály emlékét idézhetik fel az érdeklődők.


(forrás: gyekenyes.hu)